Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bicsérdy Béla tanítása


A halál legyőzése
Az élet könyve és Gondolaterők hatalma

A reform életmódról
könyvei és az Internet alapján

Kép Tanításaim során főként azt kell megérteni, hogy az ember valamennyi életfeltételének egyforma fontossága van. Úgy a táplálkozás, mint a mozgások és a folyamatos ismeretszerzés. A felületes törvénykövetések ezért vezetnek kudarchoz.

Az emberek többsége annyit ért meg a tanításaiból, hogy böjtölniük kell és nyerset enniük, akkor meggyógyulnak. Nem koncentrálnak a helyes életmód (mértékletesség, testedzés, tanulás-ismeretszerzés) tartós folytatására, és midőn a betegség elmúlt, hosszabb-rövidebb habozás után visszatérnek a „moslékos csöbörhöz”.

A célra irányuló állandó gondolatkoncentrációra van szükség. Ha a célra irányuló állandó koncentrációval életmódját tökéletesíti és állandósítja, életműködése mesterévé fejlődik.

 

A bicsérdyzmus a nyers táplálék kizárólagos fogyasztása mellett a testedzésre és tudásunk kiegészítésere is nagy hangsúlyt fektet. Nem fogadta el sem a főzést, sem a sütést.

A természet törvényeit mindenben betartó életmód követése, megvalósítása az elérendő cél. Szerinte az ember letért a paradicsomi útról, ugyanis az ősember csak gyümölccsel táplálkozott.

A „Ne ölj” parancs a legnagyobb és legerősebb parancs. A természetes életmódhoz való visszatérést hirdette. Véleménye szerint fel kell szabadítanunk a szervezetünkben lévő újraalkotó,

öngyógyító erőt.

 

Bicsérdy Béla életrajza

Mindaddig, amíg az orvosláson belül nem kerülhetett túlsúlyba a másik két terápiás irányzat, a sebészet és a gyógyszeres kezelés, az életmód megváltoztatása volt a legkézenfekvőbb lehetőség, hogy az ember beavatkozhasson egy betegség lefolyásába, vagy megakadályozhassa kialakulását.

A magyar eredetű életreformer mozgalmak közül Bicsérdy Béla (1872–1951) [1951-ben az Egyesült Államokba költözött, ahol egyházat alapított és saját templomában egyik híve agyonlőtte.] irányzata a legérdekesebb. Bicsérdy fiatal korától aktívan sportolt, és atlétikai versenyeket is nyert. 1899-ben azonban Bicsérdyt egy akkoriban gyógyíthatatlannak számító kór támadta meg: a szifilisz. E betegség leküzdésére dolgozta ki rendszerét. Visszaemlékezése szerint 1900. április 8-án tért át a kizárólagos növényi étrendre, s kezdett hozzá saját szisztematikus filozófiai, nyelvi képzéséhez. Megtanult franciául, németül, angolul, sokat utazott, és táplálkozástani kutatásokat is folytatott.

Bicsérdy is azt vallja, hogy a helyes táplálkozással és az ezt kiegészítő tornával az élet időtartama meghosszabbítható. (Bicsérdy meg volt róla győződve, hogy akár több száz évig is elélhet.) Tanítása nem engedélyezi a főzést és a sütést, sőt fűszerezést sem. Nagy hangsúlyt fektetett a sportra, testmozgásra, tiltotta a dohányzást, a kávé- és az alkoholfogyasztást is.

Bicsérdy 1944-ben Németországba, majd az Egyesült Államokba távozott, ettől kezdve mozgalma lassan feledésbe merült.

Érdeklődése a természettudományok iránt már 10 éves korában megnyilvánult, amikor asztronómia, fizika, geologia, állattan szakkönyveket olvasott szülei tiltásának ellenére, akik az iskolai tanulást kívánták szorgalmazni.
Alaposan áttanulmányozva Görögország történetét, megtudta, hogy a babérkoszorút elnyerő olimpiai bajnokoknak fejlett testfelépítésük volt, ezért már 13 éves korában elkezdte kitartóan edzeni testét nap mint nap. 19 éves korában már cirkuszi erőmutatványosokat győzött le. Fizikai erejének rendszeres növelésével párhuzamosan folyamatosan bővítette ismereteit is. Tanulmányainak elvégzése után, munkahelyét csak ugródeszkának tekintette céljának életcéljának beteljesítésében. Minden pénzét könyvekre költötte az élet örök filozófiai problémáinak megoldását keresve. Nagybátyja, a tudós Kun Sámuel támogatását élvezte, aki a Sorbonne egyetem filozófia tanszékének tanáraként rendelkezésére bocsátotta 6000 könyvből álló magán könyvtárát. 20 éves korában szerzett egy súlyos nemi betegséget, mely megváltoztatta életét. Miután 16 éven át az akkori orvostudomány képtelen volt kigyógyítani öt betegségéből, 1900-ban áttért a nyers gyümölcs és zöldségfélék, nyers tej fogyasztására és 1922-ben eme életmódnak és a mindennapi edzéseinek köszönhetően, Kolozsváron súlyemelésben világrekordot döntött. Siebert, Europában egy elismert német testedző szerint, az akkori világ négy legerősebb emberének egyike volt. A szellemi és fizikai teljesítményének csúcsaira, ismereteinek folyamatos bővítése mellett jutott fel. Hogy időt nyerjen, sikerült 15 éven keresztül minimális alvás idővel kutatnia. Egyik magas kormány tisztviselő segítségével, ezt az időt Európa leghíresebb könyvtáraiban való búvárkodással töltötte. Naponta 20-22 órát töltött tanulással, annyi ismeret anyagot halmozva fel amennyi normális körülmények között élő embernek 200 évet vett volna igénybe. Ismereteit egyéni felfedezéseievel egészítette ki.

Esettanulmányok


Berti Gyula
Egyik Marosvásárhelyi barátom, Berti Gyula 8 hétig böjtölt 4-5 almát fogyasztva el naponta. Az első napokban gyengeséget érzett azonban az 5. napon már erejének megnövekedését tapasztalta, 20 km-t sétálva naponta. Eme időszak után minden betegségéből kigyógyult, testsúlya 20 kg-mal csökkent.


Gallo Mihály szobrász – Petrozsényből,
8 éve szenvedett nemi betegségben. Véget akart vetni életének, amikor kezébe került könyvem. Gyakorlatba ültetve módszereimet, pár hónap alatt meggyógyult. Gyalog jött el hozzám Fogarasra, hogy megköszönje nekem majd egyik leghűségesebb tanítványom lett. Eredményt csak azoknak a betegeknél értem el, akik felvilágosításuk után gyakorlatba ültették módszeremet, saját erejükre támaszkodva. A kevésbé intelligens vagy gyenge akaratú betegeknek családjuk segítségére van szükségük.

dr. Josif Vancea
Egyik Marosvásárhelyen tartott előadásom után, átadtak nekem egy levelet az egyik helybéli ügyvédtől dr. Josif Vancea -tól, azzal a kiegészítéssel, hogy nyilvánosságra hozhatom vallomását. Íme mellékelem levelét:

"Ezt a levelet a szenvedő embereknek ajánlom. Évtizedeken át nagy húsfogyasztó voltam. Naponta háromszor húst a hússal ettem. Ráadásul szeszes italokat is fogyasztottam és dohányoztam. 1920 júniusában kezdtem nagyon rosszul érezni magam, fejfájás, gyomor fájás, szívtájéki fájdalmak gyötörtek és erősen szédültem. Naponta többször is elájultam. 4 éven keresztül az orvosi rendelők rendszeres látogatója voltam. Dr. Samson, a híres kalsbadi orvos közel természetes módszerekkel kezelt, megtiltotta a dohányzást, a szeszes ital fogyasztást, azonban a hús fogyasztást nem tiltotta meg számomra. Mindenben betartottam az orvos utasításait, azonban alvászavarokkal küszködtem és leírt tüneteim egyáltalán nem enyhültek....
1924. szeptember 25-én megkezdtem a nyers étkezést: gyümölcs, saláta, dió és kenyér. Az első napokban erőfeszítést kellett tennem, azonban egy hét után már nem kívántam a főtt ételeket és gyógyszereimet sem szedtem tovább. 2 hónap után, 90 %-ban gyógyultnak éreztem magam. Ma 8 heti nyers táplálkozás után kijelentem, hogy nagyszerűen érzem magam. Naponta 4-5 órát tudok folyamatosan dolgozni, bár ezelőtt 15 percnyi munka után már szünetet kellett tartanom. Szédüléseim elmúltak, normálisan alszom, légzésem könnyű, szaladva megyek fel a lépcsőn a második emeletre. Annak köszönhetem ezt, hogy kiiktattam étkezésemből a hús és a főtt ételek fogyasztását. Íme napi étrendem: Reggel nem eszem. Délben 2-3 alma, 3-4 dió. Este vajas kenyér mézzel (só kizárva) és egy gyümölcs. Néha eszem hagymát vagy fokhagymát is kenyérrel. Mindenkinek ajánlom Bicsérdy módszerét én, akit 4 éven át, eredménytelenül kezeltek az orvosok. Most teljesen gyógyultnak érzem magam. Tudatában vagyok annak a ténynek, hogy folytatnom kell eme életmódot, különben régi betegségeim ismét rám törnének. Saját felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy soha nem vagyok éhes és ételeim elfogyasztása örömet jelent számomra. Szívesen eszem almát. Vizet csak ritkán iszom és a kávéházban limonádét szoktam inni cukor nélkül.
Tisztelettel, szeretö híve: dr. Josif Vancea advocat"


Újjászületésem,
Bicsérdy mester tanításainak alapján
A kételkedés a megismerés kezdete! 1923 telét Szovátán töltöttem a Szentiványi villában. A postás ekkor meghozta a könyvét, melyet középen nyitottam fel. Nagy böjtölők voltak itt heringekhez hasonlatos zsúfoltságban feltüntetve, böjtös módszereik részletes leírásával, mely addigi ismereteimnek teljesen ellentmondott. Erősen kételkedtem abban, hogy valaki képes 40-60 napon keresztül ilymódon böjtölni, végzetes következmények nélkül, azonban a kezemben tartott könyv teljes bizonyítékot szolgáltatott erre, állítva, hogy még regenerálja is az emberi szervezetet, jótékony hatásaival.
Mivel kételkedtem, azonnal böjtbe kezdtem, ígyhát megismerésem kezdetét vette. A dolog napról napra jobban ment, hangulatom jó volt, fizikai és pszichikai munkavégzésben fáradhatatlan voltam. Böjtöm 8. napján 32 km gyalogoltam hóviharban, könnyű ruhában és ekkor eldöntöttem, hogy napi 3-4 almával nyugodtan folytathatom a böjtöt 20-30 napon keresztül. Korrigálnom kellett eddigi böjtről szóló ismereteimet. Időközben alkalmam volt részletesen is elolvasni Bicsérdy könyvét. Bevallom őszintén, hogy a könyvben talált információk feje tetejére állították tisztes polgári életmódomat, vegetáló életmódomat teljesen meg kellett reformálnom, annak ellenére, hogy egy ideje már antialkoholista, dohányzás-ellenes voltam és vegetáriánus módon étkeztem. A 9. naptól napi két alkalommal ettem gyümölcsöt. Konyhában főzött étel azóta sem járt a számban! Eme életmódot már egy éve folytatom. Mivel tél volt, amikor kevés a gyümölcs, időnként kenyeret ettem hagymával. Azonban megjött a tavasz és kiélvezhettem a megjelenő friss gyümölcsök fogyasztását. A hús, a mészárszék, valamint a húsfogyasztó emberek szaga azóta elviselhetetlenek tűnik számomra.
87 kg-os testsúlyomból 29 kg-ot égettem el, ígyhát 1924. augusztus 20-án, gyümölcs fogyasztással 56 kg-os voltam. Ettől kezdve nem csökkent tovább a testsúlyom és mostanra már felszedtem 14 kg-ot, vagyis 73 kg-os vagyok. Megállapítottam tehát, hogy a Mesternek minden egyes szava igaz. A nyers gyümölcsből és korpa kenyérből álló étkezés, az emberi szervezet legnemesebb alap anyaga. Aki nyers növényeket fogyaszt, sokkal nyugodtabb és hangulata hasonló ahhoz, amikor holdfényben evezünk egy tiszta tavon. Fizikai és szellemi munkavégzésben fáradhatatlan vagyok, a betegségek, a banális meghűléstől kezdve teljesen elkerülnek engem. Volt egy időszakom, amikor tudatosan kívántam megbetegíteni magam, a jeges vízben fürödve, miután fiaim feltörték előzőleg számomra a jeget... azonban nem sikerült nekem ez a dolog.
Kiegészítve könyvét, hozzá tenném, hogy eme életmód költségei sokkal alacsonyabbak a megszokott életmód költségeinél. Egy étkezés nem kerül többe 6-10 lejnél személyenként(1924). Nyers étkezéssel teljesen megszűnt a konyha igénybe vétele, berendezései is fölöslegessé váltak. Életünk annyira leegyszerűsödött, hogy behívhattam végre kedves feleségemet a szobába, onnan, ahol már 12 éve szakadatlanul főzött. Természetes táplálkozással felszabadul a nő. A konyhai tűzhely mellett hosszú időn keresztül, e csodálatos, kristályos nevetésű, hófehér, pirospozsgás arcú teremtés, elszürkült múmiává válik. E kormos oltáron, ahol levesfazekak rotyognak állandóan, az ember feláldozza a szépséget, fiatalságot, szabadságot. Szekrényeink tele vannak szóló szőlővel, mosolygó almával, csengő barackkal. Kamránkban virágméz van és a városka piacai tele vannak olcsó gyümölcsökkel: alma, szilva, körte, dió, mogyoró, málna, citrom... Eme gyümölcsök fogyasztása korpa kenyérrel, messze, meghaladja a véres konyha élvezeteit. A gyümölcsfogyasztó embernek étrendje nem szegényes: aromák, illatok, zamatok töltenek be, miközben lelkünk kapuit szélesre tárva olyan magaslatokra emelkedhetünk, ahol sokkal szebb az élet. Egy séta a hegytetőn, Anatole France vagy az útleírások olvasása, levelek írása tölti be napjainkat. Az élet igazi életté válik, ha kioltjuk a tüzet konyhánkban és feleségünket behívjuk a szobába, magunk mellé ültetve a kanapéra. Lemondunk szeszélyeinkről és gyermekeinknek amikor éhesek, kezükbe adunk egy szóló szőlőt, mosolygó almát vagy csengő barackot...

 

Japán és orosz katonák táplálkozása
Japán 1905-ben az oroszok felett aratott győzelmét annak köszönhette, hogy növényi táplálékot fogyasztó katonái közül csupán 2% volt a megbetegedési arány, míg a hatalmas orosz hadseregben 33%. Ez utóbbi csapatok napi adagjai között a hús és alkohol játszottak fontos szerepet. A japán katona megkapta a saját egy font rizsét és a hozzá tartozó tea adagját.

Baeltz professzor megfigyelése a kocsihúzókkal
Baeltz profeszor érdekes megfigyeléseket tett Tokióban. Kocsihúzónak két erős fiatalembert fogadott fel: 22 és 26 éveseket. Mesterségüket évek óta gyakorolták. Napi megszokott étrendjüket gondosan kimérte nekik minden reggel és azt ajánlotta nekik, hogy őt, egy 80 kg-os testsúlyú embert naponta 40 km távolságra húzzák kitartó futással, 3 héten keresztül. 14 nap múlva egyikük testsúlya változatlan maradt a másiké félfont gyarapodást mutatott. Ekkor a növényi táplálék mellé kevés húst is felajánlott nekik, amit ők el is fogadtak, mivel náluk a hús ritkaságszámba ment. 3 nap múlva mindketten húsadagjuk kiiktatását kérték azzal indokolva, hogy azóta nem bírják a futást. Ekkor nem adott többé húst nekik és a kísérletet sikeresen befejezték testsúlycsökkenés nélkül.

Forralt tejjel végzett kísérletek
Kellog, Selz és a karlsbadi orvos Dr. Lorand véleménye a nyers tejjel kapcsolatosan. " A tejet annak forralása sok hatásos tulajdonságától fosztja meg. Míg a friss nyers és még meleg tejet élőtejnek nevezhetjük, addig a forralt tej a holt jelzővel illethető. Behring vizsgálatai alapján bebizonyosúlt, hogy a főtt tejjel tartott borjak egytől-egyig elpusztultak. Behring e kísérleteit Magdeburgban valamint cseh és magyarországi birtokain végezte. A forralt tejjel táplált borjak angolkóros elváltozásokat mutattak sőt skorbutszerű állapot is fellépett náluk, egyes esetekben meg végnélküli hasmenés végzett velük.

Mac Crain
A skót Mac Crain 207 évig élet. Naponta egyszer táplálkozott. Erejéről és kitartásáról volt híres. 157 éves korában sikeresen birkózott erőteljes ifjakkal. Akkor étkezett, ha nagyon éhes volt és gondos rágás mellett lassan evett. Vaj, sajt, kevés kenyér és gyümölcs szerepelt napi étlapján.

Parr Tamás
Parr Tamás, 1483-ban született. Angol paraszt volt, aki 1635-ben hunyt el 153 éves és 9 hónapos korában. 80 éves korában gondolt először nősülésre, azonban nejét túlélte. 105 éves korában törvénytelen viszonyt kezdett egy 17 éves leánnyal, Milton Katharinával, amiért megbüntették. 120 éves korában elvett egy fiatal özvegyet akit szintén túlélt. Második házasságából született fia 123 évet ért meg apja nyomdokaiba lépve. Parr Tamás 152 éves koráig naponta 9-10 órán át erős fizikai munkát végzett, a nehéz cséphadarót órákon át fáradhatatlanul kezelte. Akárcsak a sókt Mac Crain, ő is naponta egyszer étkezett rendszerint kenyeret vagy sajtot. Soha nem evett másegyebet.
1635-ben meghívást kapott I. Károly udvarába, ekkor kénytelen volt faluját elhagyni mivel nyugdíjat és ellátást kapott a királytól. Több orvos rábeszélésre ekkor megváltoztatta étrendjét és a boncolási jegyzőkönyv alapján bővérűségben hunyt el. Harvey profeszor, aki a boncolást végezte rámutat arra, hogy valamennyi szerve egészséges állapotban volt és szokott étrendje még több évtizedes életet biztosított volna számára.
Erejének és munkaképességének 152 éves koráig megőrzését a tűz hozzájárulása nélkül élvezett tápanyagok, valamint mértékletessége tehették lehetővé. Továbbá az erőteljes naponta végezett mozgások.


Íme az angol, 169 éves
Jenkins hiteles életrajza:
Ellentonban született 1500 május 17-én, Jorkshire grófságban és Boltonban hunyt el 1670 dec. 6-án.
Életmódja a legegyszerűbb volt: soha nem reggelizett. Ebédjét sajt vagy vajas-mézes kenyér és gyümölcsök alkották. Este gyümölcsöt evett. Gyomrát soha nem terhelte meg. Ha közérzetében rosszabbodást észlelt azonnal böjti napokat iktatott be magának.
Amikor 160. Életévét betöltötte II. Károly angol uralkodó kocsit küldött érte, hogy udvarába vitesse azonban Jenkins a 200 angol mérföldet inkább gyalog tette meg.
II. Károly királynak azt mondta, hogy azért van ilyen jó erőben még 160 évesen is, mert mértékletesen él. A királyt azonban nem vonzotta a mértékletesség, mégis nyugdíjjal jutalmazta meg őt, mely sajnos nagyban hozzájárult életének megrövidítéséhez.

Orvosok, akik böjtöltetéssel gyógyítanak
Az amerikai Dr. Tanner után, az angol Kheit, a német Dr. Mayer Adolf, Dr. Möller, a svajci Dr. Bircher-Benner és sokan mások felismerték a tápmegvonás óriási regenerációs hatásait. A böjtökkel gyógyító szanatóriumok száma pedig a világ minden részében gombamódra szaporodik különösen a New York-I Bernarr Macfadden felvilágosító küzdelmei óta. A drezdai Dr. Möller nehéz betegségek esetében 60 sőt 70 napos tápmegvonások (böjtök) révén ért el eredményeket. A fent nevezett orvosok szerint már közönséges polgári módon étkezők körében is bárki képes hetekig élelem fogyasztás nélkül élni.
Dr. Mayer megjegyzi egyik könyvében, hogy bár szép eredményt ért el a tápmegvonással a betegségek gyógyításában azonban az emberek többségét erre egyéni erőfeszítéssel képtelennek találta, ezért a külvilágtól elszigetelt intézményeket ajánl erre a célra.

Dr. Edward Hooker Dewey amerikai böjtorvos
Dr. Dewey (Meadville, Pensilvania), orvosi praxisának utolsó 26 évében csak kizárólag böjtöléssel gyógyított és a drezdai Dr. Möller kivételével az e téren működött orvosok között a legtöbb tapasztalattal rendelkezik. Következik
Dr. Edward Hooker Dewey amerikai orvos tapasztalatainak bemutatása. Nagyon jó megfigyelő volt. Iskoláinak elvégzése után a michigani orvostudományi egyetemre iratkozott be, hol kiváló eredménnyel szerezte meg diplomáját. Nemsokára detroiti tengerészeti kórházba került segéd orvosként. Már tevékenységének kezdeti szakaszában megtapasztalta, hogy a gyógyszerkezelés többet árt, mint használ és ezirányban folytatott kutatásai eredményeként bizalma a természet gyógyító erejében egyre növekedett. Gyakorlati évei után Pensilvania Meadville nevű városában telepedett le.
Már praxisa kezdetén egy súlyos tífuszos betege gondolkodóba ejtette. A munkásnegyed egyik szegény családjához hívták. Betege egy magasra nyúlt kamaszlány volt aki elhanyagolt tífuszos megbetegedésben szenvedett már három hónapja. Dr. Dewey megjelenése előtt már 3 héttel semmilyen táplálékot nem vett magához a gyógyszereket sem tűrte. Mivel a kényszerű gyógyszer adagolás csak a beteg szenvedését fokozta, ezért beszüntette és nyugalmat rendelve számára a természet erejére bízta. A szobát gyakran szellőztették és a beteg szervezetet semmilyen külső beavatkozással nem zavarták. Két hét után a leány folyadékot kért majd állapota bámulatosan javulni kezdett. 30 napnyi mérsékelt folyadék fogyasztás után a beteg arcszíne pirospozsgássá vált, majd böjtjének 35. napján természetes éhség érzete is jelentkezett.
Dr. Dewey orvosi gyakorlata során azt tapasztalta, hogy a betegség tüneteinek első jele az étvágy elvesztése, majd egy bizonyos idő elteltével az egészség állapotának visszatérését, az éhség érzet jelzi. A betegség ideje alatt erőszakolt táplálás minden esetben a beteg állapotának rosszabbodását hordozza. Íme a jelenség oka: az emberi szervezet egyszerre sikeresen csak egyféle munkát végezhet. Míg erőit a betegség legyőzésére kell fordítania, addig a természet rendje ellen bevitt tápanyagok feldolgozására képtelen, mivel a gyógyuláshoz szükséges életerőket ezek kiküszöbölése köti le. Ilymódon sem a gyógyulás sem a kiküszöbölés tökéletesen nem mehet végbe és a beteg ereje és ellenállóképessége napról-napra csökken. A különböző gyógyszerek romboló hatásának hozzájárulása legtöbb esetben a halál gyorsulását eredményezi. A Dewey által kezelt betegek testsúlyukból keveset veszítettek és begtegségükből minden utókövetkezmény nélkül kilábaltak.
Diphteritisben szenvedő 3 éves kisfiától is minden tápanyagot megvont és a gyermek bámulatos gyorsasággal meggyógyult. Különben is semmilyen erőfeszítésébe nem került betegeit böjtölésre fognia, mivel azok semmilyen hajlandóságot nem mutattak az étkezésre.
Íme egy
45 napos böjt eset leírása az előbbi orvos praxisából: Egy jó családból származó lány 22 éves koráig 3 éven át, nehéz idegbajban szenvedett mely súlyos depresszióban nyilvánult meg. Orvosai nyugalmat és bőséges, napi ötszöri táplálkozást írtak elő számára. Az elmegyógyintézetet azonban e kúra után még betegebben hagyta el. Ekkor kereste meg Dr. Deweyt, aki azonnal böjtöt írt elő számára. Az első 24 órában jelentkezett egy kellemetlen éhség érzet és bágyadtság, mely az első 10 nap alatt ágyhoz kötötte. A 11. Napon már félórai sétát tett, majd a tápmegvonás 24. Napján 8 angol mérföldnyi utat tett meg. Ettől kezdve állapota egyre javult, vidám, kiegyensúlyozott lett. Rendbejövetelét böjtje 45. napján erős éhség érzet jelentkezése jelezte. Táplálkozását óvatosan kezdte meg és 20 fontnyi testsúly csökkenését 2 hónap alatt visszanyerte. Egy év múlva értesítette Dr. Deweyt kitűnő egészségi állapotáról, közölve vele, hogy 13 éve hordott szemüvegét nem kell már viselnie.

Más alkalommal egy súlyos ízületi csúzban szenvedő nőhöz hívták. Dewey a beteget, mivel étvágya amúgy sem volt, csekély vízzel végbeviendő böjt folytatására beszélte rá.
Az asszony mozgásai napról-napra könnyebbekké váltak és böjtjének 46-ik napján már egészségtől sugárzott. Eztán óvatos táplálkozással erőit és mozgási képességeit néhány nap alatt visszanyert.

Dewey ezen módszer segítségével nagy sikerrel gyógyította a különféle gyomor és rákbajokat, diphteritist, sebeket, maláriát, fejfájásokat, csúzt, köszvényt, szívbajt, mindig a legnagyobb sikerrel. Vakbélgyulladásos betege böjte révén egészségét 15 nap alatt nyerte vissza. Próbált gyógyítani tüdőbajokat is. Tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás minden esetben szépen sikerült, a tüdővész azonban módszere útján ritkán gyógyult meg. Okát ennek művem olvasása, illetve alapos áttanulása után mindenki megállapíthatja.
Dewey nem ismerte a természettörvényeket, sem a szervezetben végbemenő folyamatokat, - ezokból azt sem tudhatta, hogy az ilyen beteg az egyedüli fejlesztő és átépítő mozgások nélkül nem gyógyulhat meg. Nagyon leherdált tüdőbajosnál a tápmegvonást csak óvatosan és csak rövidebb ideig szabad alkalmazni, mert a természetének nem megfelelő anyagoktól áthatott sejtjeit életműködési láza hamar leégeti. Ilyenkor sok nap és vízfürdő fokozatosan gyakorolt úszással, gyümölcs és kenyér táplálkozással, amikor enni csak kifejezett éhségre szabad, hozzák vissza életerőit a betegnek. Ha a beteg testsúlya valamivel nagyobb, vagy még aránylag tetemes úgy, hogy 10-15 vagy 20 kg leégését is előnyösen bírja, ezesetben a tüdőbajnál is tápmegvonással érjük el a legnagyobb eredményt.

Bizonyítja ezt Fancsaly Nándor villanygépmunkásnak a Halál Legyőzésében is közlésre került szép esete. Nevezett előrehaladott tüdőbajában 72 kg testsúllyal vetette alá magát a tápmegvonásnak. Nehéz munkáját azonban nem hagyta abba. Böjtjének egész ideje alatt csak némi citromos vizet fogyasztott. Tizenhetedik napján orvosa teljes gyógyulását konstatálta és élénken érdeklődött az iránt is, hogy módszerét honnan vette. Fancsaly erre az asztalán heverő könyvre mutatott reá...
Az energikus gépmunkás kúráját még négy napig folytatva böjtje 21-ik napjáig. Ezen utolsó négy napon munkáját a szabadban végezte. Testsúlya a 21 nap alatt kilenc kilót apadt. Azóta tápanyagát kenyér és gyümölcs, hagyma és némi vaj képezi. Szezonszerinti táplálkozása mellett nehéz munkáját könnyedén és nagy kitartással végzi.


Schroth kúra
Íme néhány példa hogyan hat a tápmegvonás az emberi szervezet megújulására. A lindeswiesei
Schroth kúra évkönyveiben számos ilyen hosszas böjtkúrának alávetett beteg megújulását írja le. Idős korban régóta hiányzó fogak helyett mások nőnek, kopasz fejeken új hajzat sarjadt, a petyhüdt arcbőrt rugalmas, üde életszínben pompázó arcbőr váltotta fel. Hasonló esetek leírásait találjuk Mehlis 1838-ban megjelent neves munkájában.


Dr. Weber

Sir Dr. Weber arábiai tanulmányútja során a datolyával és kevés rizzsel táplálkozó arabok között sokszor találkozott 200 évnél idősebb emberekkel. Tevéjét egyik alkalommal egy magas, szikár asszony vezette napokon keresztül. Pihenőik alatt miközben az orvos európai szokásos táplálékát fogyasztotta, az asszony kopott kendőjéből penészes sajtdarabkákat és kevés datolyát vett elő, ám ebből is nagyon keveset fogyasztott. Naponta egyszer, estefele étkezett rendszerint, ám csütörtökön soha nem evett. Az orvos kérdésére elmondta, hogy már leánykorától megfogadta e böjti napot és most 198 éves korában is erősnek és életképesnek érzi magát. Dr. Weber idáig nem is gondolt az asszony életkorára mivel nagyon keveset beszélt és tökéletesen ép fogsora 156 éves korában már harmadszor nőtt újból. Az életkor olyan soknak tűnt az orvos számára, hogy hiteles forrásokat keresett erről, majd igazságáról meggyőződhetett.

K. István - vízmérnök
K. István vízmérnök megújulása:
"Hála az égnek jól érzem magam, hosszasan folytatott gyümölcs étrendem eredményeként összes betegségeim elmúltak, sőt egy idő óta magamon a megújulás jeleit fedezem fel: hajam megbarnult, lábaim ruganyosakká váltak, arcom megfiatalodott, sőt 3 új fogam is keletkezett(70 évesen).

 

Következik Márkus Ignác levele:
"77 éves nagyváradi ember vagyok, városomban mindenki ismer. Betegségeim, orvosaim kezelése mellett, csonttá sorvasztottak, pedig a gyógyulásra szánt költségeket nem kíméltem. Egyik orvosom bő étkezést és húsféléket ajánlott. Ez arra volt jó, hogy testem a mikrobák és baktériumok tenyésztalajává lett. Amikor már a gyengeségtől alig tudtam vonszolni magam, a köhögés is állandóan kínzott, kezembe kerültek a Mester könyvei és két heti Bicsérdy kúra után, légzésem szabályossá vált, köhögésem elmúlt. Sétáim közben a legkisebb fáradságot sem érzem. Négy hét után mintha tüdőm kicserélődött volna, mellem szélesebb, domborúbb lett. Erőm olyan mértékű növekedését tapasztaltam, mint eddigi életemben még soha. Izmaim megacélosodtak, arcszínem pirospozsgássá lett, eme rövid idő (5 hét) alatt testsúlyom 8 kg-mal növekedett. Ezelőtt 80-100 lejt költöttem ételre, jelenleg 15-20 lejből pompás lakomát rendezhetek. Mivel táplálékaimat a természet tiszta termékei képezik, tökéletességük miatt kevesebbre van szükségem belőlük. Szervezetem ezen újjáépülésével kapcsolatosan minden korábbi betegségeimet elveszítettem. E tények igazságát bármikor bárki előtt hajlandó vagyok igazolni. A Mesternek minden szava igaz, ha az ember tanításait betartja évszázadokon át is megőrizheti egészségét. Bicsérdy Könyvei tanulmányozása és tanainak követése alapján a betegek erőt és egészséget szerezhetnek. Ő nem orvos, gyógyítások céljából senkit meg nem látogat, sem lakásán nem fogad. Könyveiben ama ismereteket adja, melyek útbaigazító erejéhez alkalmazkodva orvosilag évtizedekig hasztalanul kezelt betegségéből maga is rendbejött.
Az alapos tanulás, a felvilágosodás és az eredmények elérésére vezető erőösszeszedés, valamint a megvalosításban való kitartás a könyvekhez hozzájutó egyén dolga. Óhajtom, hogy példámon okulva útbaigazításainak bátor és öntudatos követésére mások is erőt merítsenek.
Nagyvárad 1924, május hónap. Márkus Ignác

 

Dr. M. Birhcer-Benner, Debove, Chittenden kísérletei
A legtöbbnyire rossz megélhetésről panaszkodó ember, energia forrásainak nagyrészét állataival eteti meg, hogy az ölés bűnének elkövetése után hulláikat saját szervezetébe temetve életműködésében elrothadásuk révén ő maga is halálával adózzék. Íme a hivatalos orvostudomány haladó szellemű képviselőinek álláspontja: A zürichi Dr. M. Birhcer-Benner saját tapasztalatai és kísérletei alapján hirdeti, hogy azok az emberek akik gyümölcsök, diók, magvak, olajok és kenyér felhasználásával tűz hozzájárulása nélkül táplálkoznak, az úgynevezett nyerskosztosok, bámulatos szellemi és munkabírásukkal tűnnek ki. Ezen táplálkozási mód gyakorlásával többnyire súlyos betegségekből gyógyultak ki. A párizsi klinikus Debove, valamint az amerikai Chittenden idevágó kísérleteikkel ugyanezt állítják. Híres atlétákat sorol fel megemlítve, hogy maga is súlyatlétikában és a vízalatti búvárkodásban világrekordokat állított fel reform táplálkozásának eredményeként (Health and strength 1904. Év, 10 szám).
A chicagói Yale egyetemen, prof. Fischer 9 hallgatón végezett hat hónapos kísérleteinek eredményeként megállapította, hogy a nyerskoszt következményei a kilenc egyén fizikai erejének és kitartásának 50%-os növekedését eredményezte

Hauser Gáspár esete

16 éves koráig egy alig másfél négyzetméternyi helyiségben tartották. Tápláléka kevés kenyérből és vízből állott. Rettenetes helyzetéből egy emberbarát könyörületességéből szabadult meg 1828-ban. Magas és erős csontozatú volt már ekkor is. Érzékei nagyon élesek voltak, valamint emlékezőtehetsége bámulatos volt, mindaddig amíg a polgári életmódhoz hozzá nem szoktatták...

 

Bicsérdy Gyerekei
Gyermekeim két éves koruk óta hetenként egy gyümlcsnapot tartanak. Vasárnap délben és este esznek ilyenkor 2-2 almát.

 

 

 

 

Ehret Arnold tápmegvonási kísérlete
Ehret főiskolai tanár vesebajából gyógyult ki.
„Mivel több nevezetes orvos segítségét hiába vettem igénybe, természetes gyógymódokban kerestem kiutat. Vegetáriánus lettem. Ez kicsit segített. Aztán gyümölcsdiétára tértem, de mert a kelleténél többet fogyasztva sohasem böjtöltem, sikereim nem lehettek. Ugyanekkor kisebb tápmegvonásokkal is próbálkoztam, de a legtöbb ember számára legyőzhetetlen krízis miatt sokat szenvedve mindig megszakítottam ama téves nézetem alapján, hogy gyengeségemet a táplálkozás hiánya okozza. Még nem tudtam, hogy oka kitartásom hiányában rejlett és a böjtök megszakítása miatt nem szerezhettem meg azt a legfontosabb tapasztalatot, hogy pár napi mozgás és tápmegvonás után egészen eltűnnek és a gyengeséget erősödés követi.

Egy napon azonban éhségemet legyőzve jelentkező gyengeségem és rossz hangulatom ellenére a böjtöt tovább folytatva, kerékpárra ültem és egy félórai haladás után bámulattal láttam, hogy gyengeségem szűnik, hangulatom és életkedvem pedig minden megtett kilométerrel emelkedik, éhséget egyáltalán nem éreztem. Negyvennyolc kilométer út után Blida városába értem, ahol vidámnak, erősnek és újjászületettnek éreztem magam. A táplálkozásról a tudomány alapján alkotott nézeteim nagyon is ingadozni kezdtek.

Szolgálatomba visszatérve újból táplálkozva betegségem visszatért. Ekkor egy fiatal barátommal keményen elhatároztuk, hogy hozzátartozóink befolyása alól magunkat elvonva, saját veszélyünkre életre-halálra fogunk böjtölni.

Hét napi tápmegvonás és egyszeri gyümölcsétkezés után bőröndjeinket a másfélórányira lévő vasúti állomásra vittük. Aztán kilencnapi böjt és két nap gyümölcsétkezés után Milánó felé gyalogoltunk. Az éj közeledtével járási kedvünk is nagyobbodott, óráról-órára emelkedő életkedvünk pedig mesés magaslatig fokozódott, annyira, hogy titokzatos varázserő birtokában kezdtük magunkat érezni.

Szinte hihetetlennek tűnt fel előttem, hogy én ki nemrég gyógyíthatatlannak tartott halálos betegségben szenvedtem, semmi fáradtságot nem érezve végtelen menetekre vagyok képes. Este 11-kor egy citromos víz elfogyasztása után éhségünk eltűnt, utazásunkat tovább folytattuk egész éjjel, a következő egész napon át, sőt éjjel is, mialatt csak kevésszer és rövid ideig pihentünk, kis adag limonádé és gyümölcs élvezete mellett. Éjfélkor alig fél óra alvás után, mert ennyi elég volt, oly erősödést tapasztaltunk, hogy magunkat a menetelésünknek a bekövetkező fáradtságig leendő folytatásra határoztuk. Kimerülés 56 óra múlva sem jelentkezett. Egy hirtelen kezdődő zápor miatt vonatra szálltunk. Aztán Génua felé ismét gyalog mentünk. A szabadban végzett rövid alvások és kevés gyümölcskoszt után erőnk és életkedvünk soha sem sejtett magaslatra hágott. Itt azonban uticsomagjainkra kellett várni és a nagyváros rossz példája újból a jóevésre csábított bennünket. Táplálkozásunk következményeként előbbi erőnk és életkedvünk vidám hangulatunkkal együtt elenyészett és a régebben mindig tapasztalt kényelmetlenségi érzet váltotta fel.

Ezután Capri szigetét látogattuk meg, ahol mindenáron bizonyosságot akartam szerezni, hogy mi az igazság. Fiatal barátom a szigeten 13 napig böjtölt, miáltal betegségétől és gyógyíthatatlan dadogásától végleg megszabadult. Én 21 napig tartottam ki, majd három napi enyhe gyümölcskoszt után vesebajom véglegesen eltűnt. Nemsokára a fizikai és szellemi produktum oly sorozatát vittem véghez, melyekről erőtől duzzadó ifjúkorom húszas évében még álmodni sem mertem volna. Tizenegy napi igen mértékletes gyümölcskoszt után minden tréning nélkül két és egynegyed órát futottam, mire az orvos vizsgálatai szerint pulzusom csak kilenccel emelkedett, míg azelőtt mindig szívműködési nehézségekkel küzdöttem. Hét napi tápmegvonás és egy napi gyümölcskoszt után egy marselli céllövöldében oly biztos találataim voltak, hogy a tulajdonos kijelentése szerint még ilyet sohasem látott.

Aztán három napon át erős mezei munka mellett csak kevés vizet fogyasztva, versenyrekelt társaimnál sokkal kevésbé fáradtam el. Nemsokára egy 20, 23 és egy 42 napos nyilvános böjtkísérletnek vetettem magam alá. Minden esetben kizárólag csapvizet ittam. Eztán Kastan panoptikumában egy közjegyző által lepecsételt üvegfülkében, állandó őrzés mellett 49 napot böjtöltem. Az egészségtelen viszonyoktól sokat szenvedtem...
A gyengeségi állapot többnyire a 11-től 13-ik napon ismétlődik. A kezdőkre nézve azt a veszélyt rejti magában, hogy lehangoltságával összefüggő félelmében az evés kísértését nem tudja legyőzni.”

Böjtjeim előtt négy hétig csak gyümölcsöt ettem.

 

A 83 éves Hamman böjtje

1911-ben Hamman Frigyes meglátogatta Ehreth Arnold szanatóriumát, ahol a gyümölcskoszt regenerációs erejét akarta kipróbálni. Tapasztalatai a Lebenskunst újságban jelentek meg, mely cikket saját kezűleg írta:
"Ehreth Arnold ama állítása, hogy az ember tiszta gyümölcskoszt és gyakori hosszabb böjtölések folytatása mellett egészségesebbé és erősebbé válik, kétséges volt számára, ezért közelebbről akartam megismerni a dolgot. Nevezett természetgyógyász vezetése mellett 1911 június közepén a kizárólagos gyümölcstáplálkozást kezdtem meg. Július 4-én szigorú böjtnapot tartottam, mely alatt semmilyen tápanyagot sem folyadékot magamhoz nem vettem, utána e hónap 22-ikéig ismét kevés gyümölcsöt fogyasztottam. Július utolsó hét napját teljes böjtben húztam ki. Vizet sem ittam. Ezen táp és folyadékmegvonás utolsó napján unokám kíséretében 30 kilométeres gyalogoltam rossz terepen, hegyekkel és 27 Réaumur-fok (l °R = 1,25 °C; 27°R = 33,75°C) hőség árnyékban. Ennek ellenére azonban pompásan éreztem magam, lábaim frissek maradtak és a szokatlan erőltetett menetnek másnap semmilyen következményét sem tapasztaltam. Utána még egy egész hónapig tartó gyümölcsdiéta következett augusztus végéig, amit a legpontosabban betartottam. Mivel bizalmatlanul fogtam hozzá, erőim csökkenésétől féltem, bámulatomra azonban könnyűségérzetem, rugalmasságom és erőim fokozódását kellett tapasztalnom. Ekkor új próba alá kerültem. Augusztus 29-én Ehreth erősödés céljából szigorú böjtnapot csináltatott velem, melyre augusztus 30-án 55 km távolságra terjedő kitartó gyaloglás következett. Kísérőim fiatal, vegetáriánus és erős távgyaloglók voltak. Útközben háromnegyed órát pihentünk és egy csésze feketekávét ittunk semmi nélkül. Minden pompásan, simán és vígan ment az üres gyomorral. A fiatalok nem voltak kénytelenek miattam menetlépéseikből engedni, mindenütt egyformán haladtunk és mindennel együtt 11 óra alatt tettük meg az 55 km-t. A következő napon semmi utófájdalmat nem éreztem.

 

82 éves sziléziai községi tanácsos

A münsteri tudós orvos Dr. Cohausen egy sziléziai községi tanácsos történetét mondja el, ki hosszasan átszenvedett nagy betegségek utolsó három hónapja alatt a vizet is kénytelen volt mellőzni és 82 évesen, csonttá aszott állapotban még az élet jelei mutatkoztak rajta... ezen naptól az öreg egyetlen táplálékát a tej képezte. Egészségének rohamos helyreállásán kívül egy-két hét múlva a megújulás sajátságos tünetei is jelentkeztek rajta, ősz haja barnulni kezdett, fejének kopasz helyein pedig életképes fekete hajszálak növekedtek, izmosodásával mozgékonysága is visszatért és három havi ilyen táplálkozás után évtizedekkel azelőtti fiatalos külsejét nyerte vissza. Kompaktabb táplálékok utáni vágyának napjától rendes étkezését is megkezdte, mi erőinek olyszerű fokozódását okozta, hogy nősülésre érzett hajlamot. Egy fiatal 27 éves özvegyasszonnyal eztán össze is házasodott és még 20 évig élt boldog házaséletet.


86 éves asszony

Mehlis az 1838-ban megjelent munkájában a regenerációs megújulásnak számos esetét közli. Többek között egy 86 éves asszonynak hat éves betegsége után, melynek utolsó nyolc hónapjában csak kevés vizet ihatott, új fogai keletkeztek, haja megsűrűsödött és színét nyerte vissza, arca megfiatalodott. Ez időtől kezdve még 23 éven át egészségesen élt.


Krisztus 40 napos böjtje
Krisztus a pusztában folytatott 40 napos böjtje után tanítványai közé tért vissza. Azok a kinézetében történt változások miatt alig ismertek rá. Haja az alkonyat homályában fénylett, szemeiben maga az élet ragyogott, egész egyénisége egy a Földön időző magasabbrendű lény benyomását keltette.


Juhok böjtöltetése

Dr. Seeland időszakonként juhokat böjtöltetett, melyek erősebbek és nehezebbek lettek.


Dr. Louis és a 180 éves ember
Dr. Louis meglátogatott egy jó erőben lévő 180 éves embert, akit épp kerti munkája közben lepett meg. Egyenes és magas termete nem csekély fizikai erőnlétről tanúskodott. A község négy 90 év fölötti lakója bizonyította, hogy már gyerekkorukban is ilyennek ismerték, az egyházi iratok alapján még két évvel idősebb is volt. Állítása szerint hosszú életét tudatosan folytatott mértékletes életmódjának köszönhette. Naponta egyszer evett a délutáni órákban és ezt a rendet 54 éves kora óta tartja be. Tejterméket fogyaszt, kenyérrel vagy banánnal. Meggyőződött róla, hogy az emberi szervezet tökéletesen nem dolgozhat fel többet, mint amennyit naponta egyszer félórai rágás mellett magához vehet. Elsején és 15-én böjtöl, ez alkalmakkor csak vizet iszik.

Ez alapján napi egyszeri étkezés délután négy óra körül javasolt, ami lehet gyümölcs, kenyér vagy valamilyen tejtermék igen kevés mennyiségben. Hetenként pedig böjtöljünk 48 órát.

 

Egy angol kereskedő esete
A tudatlan beavatkozás káros hatása
Egy angol kereskedő tönkrement és öngyilkos akart lenni úgy, hogy a közeli erdőben éhen akart halni. Az elgyengült embert koplalásának 17. napján találták meg. A meghívott orvos erősre főzött húslevest készíttetett, melyből egy jó tányér elfogyasztása után a beteg még aznap örökre lehunyta a szemeit. Az érzékennyé vált szervezetre a húsleves mérgei voltak végzetes befolyással.
Tudatlanságának köszönhette tehát a vesztét. Mivel nem volt semmi tudása sem, ezért hite sem lehetett, mert hitünknek alapját csak tudásszintünk képezheti. A böjt regeneráló hatásáról, sem a mozgások életerőfokozó befolyásáról halvány sejtelme se volt. Ezen gyógytényezők tudatos igénybevétele nélkül, a tudás ismeretének hiányában alsóbbrendű gondolatai a halálba kergették.
A törvényszerű tudás -mely ezen könyv lapjairól szívható fel-, forrása a hitnek, meggyőződésnek és az ebből fakadó tájékozódási képességnek és annak a biztonságérzetnek, melynek megfogó és lekötő hatalma munkára kényszeríti az ember megsegítésére kész természeti erőket.
A tudatlanságból adódik a félelem, az aggodalom, bizonytalanság, tétovázás és kételkedés.
A tökéletesedésre irányuló gondolkozásával és cselekedeteivel kell a természeti erőket szolgálatára kényszeríteni az embernek.

Ha tudatosan vethette volna magát alá egy regenerációs böjtnek, erői és képességei fokozódását tapasztalhatja. Viszont, ha a leírt végső állapotában egy haladó gondolkozású találhatta volna meg, a szükségszerű felvilágosításokkal párhozamban egy pohár limonádé, majd egy gyümölcs elfogyasztása után nemcsak visszanyerte volna még aznap életképességét, hanem egy-két óra pihenő után 50 kilométeres gyaloglásra is képes lett volna.

Az a böjt, melynek nem a kellő tudás képezi alapját, eredményes nem lehet.

 

Gaspari nevezetesebb kísérletei

Egy 50 éves kapitány a kísérlet 75 napja alatt gyümölcskosztot és napi 4-5 deka hámozott mogyorót evett a folyamat alatt. 13 kg-ot fogyott (súlya az 50. nap után stabilizálódott), de fizikai ereje megnövekedett.

A második kísérletben Mann Károly és I. B. urakkal végezte, kik mindketten az 1902. május 18-án megtartandó Berlin-Drezda távgyaloglási versenyre készültek. Mann Károly a tej és tejtermékek szigorú kizárása mellett másfél éve vegetáriánus nyerkoszton élt, I. B. pedig hússal is táplálkozó vegyeskosztos volt. Noha mind a ketten kiválóan erőteljes, szép testalkatú egyének voltak, Mann óriási fölénnyel győzött. A mintegy 70 versenyzőt néhány órával előzte meg, I. B. pedig félút előtt kimerülés miatt feladta a küzdelmet. Mann a nagyutat (201 km) gyorslépésben egyfolytában fáradtság nélkül tette meg, óránként 8,2 km-es gyorsasággal.

Az 1905. évi teljes katonai felszereléssel eszközölt távgyaloglás győztese Ráth Imre volt, ki vegetáriánus életmódját már hat éve folytatja. Az 50 km-ert katonai öltözetben, 62 font megterheléssel, 6 óra 31 perc alatt tette meg, tehát óránként 8 km-es gyorsasággal.
Tehát az ember képességei mértékletes, tiszta vegetáriánus táplálkozással nemcsak fenntarthatóak, de nagy magasságig fokozhatók is.