Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ketogén

KETOGÉN
 

Zsír_Ketogén táplálkozás


hu.wikipedia.org/wiki/Ketogén_diéta
 

ketogén diéta olyan magas zsír- és alacsony szénhidráttartalmú diéta, amelyet elsősorban az epilepsziás betegek, főként gyerekek kezelésére fejlesztettek ki. A diéta lényege, hogy a szénhidrátok megvonásával arra kényszeríti a szervezetet, hogy zsírokból fedezze energiaigényét. Normális esetben az élelmiszerrel felvett szénhidrátokat a szervezet glükózzá alakítja, majd pedig a szervezet minden részében, így az agyban is, felhasználja. A ketogén diéta alatt igen kevés szénhidrát áll rendelkezésre, ezért a máj a zsírokat zsírsavakká és ketonokká bontja le. A glükóz helyett ebben az esetben a ketonok játsszák az „energiahordozó” szerepét. A vér és az agy magas ketonszintje (ketózis) pedig hozzájárul az epilepsziás rohamok gyakoriságának csökkentéséhez.

A klasszikus ketogén diéta 4:1 arányban állapítja meg az étkezési zsírok, illetve a fehérjék+szénhidrátok arányát a táplálkozásban. Ezt elsősorban az összes, magas szénhidrát-tartalmú élelmiszer, mint a gyümölcsök, keményítőt tartalmazó zöldségek, tésztafélék, kenyerek, cukor és más édesítőszerek kizárásával éri el.

 

 

 

http://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/a-rak-megelozese-es-kezelese-ketogen-etrenddel.php

A ketogén diéta története

Hugh Conklin oszteopata 1920-ban azzal a teóriával állt elő, hogy az epilepsziát a táplálékból képződő mérgek okozzák, és ebből arra következtetett, hogy a táplálékmegvonás hatásos kezelése az epilepsziának. Betegei 15-20 napon át éheztek és csak vizet ihattak. Aki ezt kibírta, annak epilepsziája valóban megszűnt vagy a rohamok száma jelentősen csökkent. Tudós elmék számára azonban két dolog már akkor is világos volt. Az epilepsziát nem mérgek okozzák, az éhezés tehát valami más okból hatásos. A Mayo klinika kutatói már következő évben bizonyították, hogy az éhezés során ketontestek képződnek, s az javít az epilepszián, hogy a sejtek cukor felhasználása helyett átállnak a ketogén üzemmódra. Éhezés nélkül úgy lehet a vérben magas ketontest szintet elérni, hogy az ember étrendje 3-4:1 arányban zsírt és fehérjét tartalmaz.

A ketogén étrend nagy sikernek nézett elébe, azonban hamarosan felfedezték a phenytoint, majd a barbiturátokat és más, epilepsziában relatíve hatásosnak mutatkozó nyugtatókat, és ez egycsapásra kiszorította a ketogén étrendet az epilepszia kezeléséből.

 

Otto Warburg kétszeres orvosi Nobel díjas írta le a ráksejtek cukoréhségét és a mitokondriumok, azaz a sejtek energiagyárának megváltozott működését (Warburg és mtsi., 1927; Warburg, 1956). A ketontestekből a sejtek csak úgy tudnak energiát nyerni, ha megváltoztatják működésüket. Erre az átállásra a primitívebb ráksejtek nem képesek, ezért az éhezés és a ketogén étrend megfosztja a ráksejteket a tápláléktól (Seyfried és mtsi., 2009).

 

A szerzők szerint a ketogén étrendet kalóriamegszoritással kell alkalmazni, a kalóriacsökkentés ugyanis egyfelől azokat a rákfajtákat is visszaszorítja, amelyekre a ketogén étrend önmagában hatástalan volna, másfelől a kalória csökkentett étrend gátolja a rák terjedésében fontos szerepet játszó újér képződést.

 

 

 

 

http://keto.hu/ketogen-paleolit-etrendi-szabalyok

A ketogén paleolit étrend / életmód legfontosabb szabályai: 20-50g szénhidrát naponta / leveles zöldségek (saláták, gyökérzöldségek levelei, spenót, sóska, … ), keresztesvirágúak (brokkoli, retek, karalábé, kelbimbó, karfiol, fodros kel, kelkáposzta, mángold, vizitorma, rukkola, … ), tökfélék(nyári tök, cukkini), bogyós gyümölcsök, citrom, gyógynövények, fűszernövények, stb.Fontos lehet, hogy a szénhidrát 40-50g is meglegyen. Ezt nem gyümölccsel, hanem biztonságos keményítőkkel (pl. rizs) érhetjük el. Röviden: sok zöldséget és egy kevés rizst vagy más keményítőt (krumpli, édesburgonya, tápióka, …) kell együttzsiradékkal bevinni. Így a rostok és a zsír miatt nem lesz nagy inzulinválasz.

A kókuszzsír amellett, hogy alacsony omega6 tartalmú és sok jó telített zsírt tartalmaz, és 60%-ban közepes láncú zsírsavból (MCT) áll, ami elősegíti a ketózist.

annyi zsír amennyi elég ahhoz, hogy legyen energiád, vagy ha nem cél a fogyás, akkor ahhoz hogy ne fogyj, nem kell túlzásba esni és zsírt zsírral enni, de valakinek több kell, valakinek kevesebb. Függ attól, hogy mennyire vagy aktív. Fogyáshoz 500-1000 kalória megfelelő lehet (ilyenkor még fontosabb, hogy meglegyen a napi 50g ch (szénhidrát) keményítőből, hogy ne legyen magas a kortizolszint), súlytartáshoz 700-1800kcal kell(mozgás és testsúly függvénye, kinek mennyi). Ketózisban jobban gazdálkodunk az energiával, ezért kevesebbre van szükség és az izmok se fognak elsorvadni.

 

Ne egyél túl sokat (sok lány 800-1200 kalóriával is bőven elvan és nem fogy, hanem súlyt tart, illetve van a csoportunkban egy férfi, aki 110 kilóval, 8% körüli testzsírral, 1500 kalóriával tartja a súlyát és izomerejét) – nem az a lényeg, hogy minél több zsírt egyél. Ha sportolsz, sokat mozogsz, vagy kell az energia, akkor kellhet a több zsír(erre a legjobbak az emulziós italok), de amúgy nem jó a felesleges ketontest ürítés, ezért csak annyi kalóriát egyél, amennyire tényleg szükséged van! A kalóriamegszorítás fiatalít, növeli az élethosszt és regeneráló hatása van.

 

Egészségünkre hatással levő dolgok az ételen túl:

  • Napfény – Legyél sokat napon, minél kevesebb ruhában. (fotonok, elektronok, d-vitamin szulfát)

  • Megfelelő alvás

  • Tiszta, oxigéndús levegő (nagyon hasznosak a benti zöld növények, az anyósnyelv pl. éjjel termel oxigént!)

  • Télen hideg (minél kevesebb ruha, hideg adaptáció, jeges vízben fürdés, stb.)

  • Elektroszmog kerülése – Pl.: vezetéknélküli telefon helyett vezetékes, éjszakára wifi kikapcsolása, szobában levő elektromos eszközök, mobiltelefon kikapcsolása, stb.

  • Ne használj mérgeket mosogatásnál, tisztálkodásnál, hajmosásnál, mosásnál, takarításnál – Helyette használható szerek pl: szódabikarbóna, ecet, mosószóda, mosódió, nátrium-perkarbonát, illóolaj, natúrszappan, kókuszolaj, sheavaj, kakaóvaj, lanolin, só, stb.

  • Mozgás

  • Pihenés – ne edzd túl magad (pl. a mindennapos, túlzásba vitt crossfit edzés magas kortizolszintet eredményezhet)

  • Földelés (járj mezítláb, vagy bőr talpcipőben, akár éjszaka is földeldve aludj)

  • Stressz csökkentése, pozitív gondolkodás

 

 

 

http://www.taplalkozasdieta.hu/ketogen-dieta

A ketogén diéta lényege (Megtartott gyermekkor)


A ketogén diéta egy nagyon magas zsír, életkornak megfelelő mennyiségű fehérje és nagyon alacsony szénhidrát összetételű étrendből álló diéta. Azt szokták mondani, hogy utánozza az éhezést, bár ez csak részben igaz. Igaz abból a szempontból, hogy az anyagcserét rákényszeríti, hogy az energianyerésre a zsírokat használja, amelyből jelentős mennyiségű ketontest képződik, és így a szervezet un. ketotikus állapotba kerül. Nem éhezik viszont a személy abból a szempontból, hogy nem kell éhség érzetet megélnie. A ketogén diétával magas energia bevitel valósul meg.

A ketogén diéta hatásmechanizmusa, hatékonysága:

A szénhidrátból kevés kerül a szervezetbe, így az energiatermelés nagy része a zsírsav oxidáció során egy kis sejtszervecskében, a mitokondriumokban zajlik és mintegy melléktermékként ketontestek képződnek (β-hidroxi-vajsav, az acetecetsav és az aceton).

 

http://www.origo.hu/tafelspicc/kozelet/20120703-fogyjunk-szalonnaval-a-ketogen-dieta.html

A hagyományos diétamegközelítést az előző részben áttekintettük (kalóriadeficit + kiszámolt és betartott makrók + sok aerob mozgás = zsírégetés, más néven fogyás), ott azt is érintettük, hogy a szervezet miért nem szereti az úszógumiból fedezni az energiaszükségletet.

Egyrészt mert a trigliceridek formájában tárolt szalonnát bonyolult mozgósítani, és amíg van szénhidrát (CH), esetleg fehérje (magyarul izom), addig inkább azokhoz fog nyúlni, másrészt viszont a trigliceridekből keletkező szabad zsírsavakat nem minden szervünk tudja hasznosítani. Például az agyunk sem (ezek a nagy molekulák nem jutnak át a vér-agy gáton), az meg sajnos élettanilag nem olyan jó, ha az agyunk éhen hal.

Van viszont a szervezetnek egy speciális anyagcsere-folyamata, amikor a zsírbontáskor létrejövő ketonokat kezdi el energiaforrásként használni. Ez az állapot a ketózis, az alapjait több népszerű diéta (például az Atkins-féle) is használja, hol jobban, hol rosszabbul. Az orvosok olyan diéta kifejlesztésén kezdtek dolgozni, ami hormonális hatásait tekintve hasonlít a böjthöz, de hosszú ideig, akár életvitelszerűen fenntartható. Ez lett a ketogén diéta, dr. Russel Wilder, a Mayo Klinika egyik orvosa adta ki 1921-ben a hasonló című könyvet, ami még csak az epilepsziás gyerekek számára készült.

A ketogén diéta lényege, hogy tartósan alacsony szénhidrátbevitel segítségével előidézze a szervezetben a ketózist. Ez elég ijesztően hangzik, pedig valójában semmi másról nincs szó, mint arról, hogy ha nagyon kevés a szénhidrát, és sok a zsír, akkor a szervezet megtanulja a zsírbontásból származó ketonokat energiaforrásként használni, és sokkal hatékonyabb lesz a diéta, mint a klasszikus, szénhidrátos-aerobos esetében (nem, nem lesz gyorsabb, csak hatékonyabb, nem kell például izomvesztéstől tartani).

Amikor az inzulinszint, hála a tartósan alacsony bevitt szénhidrátnak, egy bizonyos szint alá esik, megemelkedik a szervezetben a glukagon nevű hormon mennyisége, aminek hatására a zsírsejtekben levő zsírbontó enzim (lipáz) aktiválódik, a szervezet elkezdi fölszabadítani az elraktározott zsírt, a máj pedig nekilát, hogy a trigliceridekből a szervezet számára használható üzemanyagot, szabad zsírsavakat gyártson. Ennek melléktermékei a ketonok, amik amúgy is vannak a vérben, csak igen kis mennyiségben (viszonyításképp: átlagos étkezési szokások esetén a vér ketonszintje 0,1 mmol/dl, ketózis állapotban 0,2, két-három napos böjtnél 1.

Amikor a szervezetben a ketontestek kellően elszaporodtak, a szervezet üzemmódot vált. A fő energiaforrás nem a szénhidrát és a protein lesz, hanem a zsírokból (egyfelől az elfogyasztott, másfelől az elraktározott zsírokból) nyert ketontestek. Ez a ketózis. A ketózis alatt nagyon hatékony a test zsírraktárainak a leürítése, mert nincs menekülési útvonal a könnyen elérhető szénhidrátok felé, tehát a testünk tulajdonképpen rá van kényszerítve, hogy zsírból, lehetőleg a saját zsírunkból gazdálkodja ki a szükséges energiát (ezért a negatív kalóriamérleg itt is ugyanolyan fontos, hiszen csak akkor fog saját raktárból dolgozni a szervezet, ha kevesebb energiát viszünk be, mint amennyit elhasználunk). A ketogén diétának több fajtája van, a leginkább elterjedt és legnépszerűbb a ciklikus ketogén diéta (CKD): itt arról van szó, hogy egy héten öt napig alacsony szénhidráton tartjuk magunkat, majd két nap túlevés következik.

A módszer nagyon hasonló ahhoz a szénhidráttöltéshez, amit állóképességi sportolók csinálnak versenyek előtt: a többnapos CH-megvonást követően a szervezet sokkal több tápanyagot tud elraktározni az izmokba glikogén formájában, mint ha folyamatosan vinnénk be a szénhidrátot. A ketogén diétában a töltésnek elsősorban védő jellege van: a megerőltető edzések (mert ha fogyni akarunk, akkor megerőltető edzéseket fogunk végezni, igaz?) miatt hosszú távon szükség van az izmok visszatáplálására. Az a legjobb az egészben, hogy a kétnapos visszatöltés nem szakítja meg a ketózist, mert mire elkezdene visszaállni a szervezet, már megint minimális szénhidrátot viszünk be.


 

http://shop.builder.hu/ketogen-dieta-minden-amit-tudni-erdemes-rola-a248

Mik azok a ketonok?
A ketonok, vagy ketontestek a zsíranyagcsere melléktermékei. A ketontestek a májban képződnek a zsírból glukagon hatására. A véráramban kétféle keton kering, az acet-ecetsav és a béta-oxivajsav. A legtöbb aktív szövet - beleértve az agyat, az izmokat és a szívet - el tudja égetni a ketonokat, mint energiaforrásokat. Normál vércukorszint mellett természetesen a vércukor (glukóz) az alapvető "üzemanyaga" ezeknek a szerveknek. A szövetek keton hasznosítása függ a ketontestek vérbeli koncentrációjától. Normál esetben a keton felhasználás minimális, nem több, mint a teljes energiafogyasztás 1-2%-a. 

Glukagon, inzulin és a ketózis
A ketontestek kialakulását és üzemanyagként való hasznosulását a vérben keringő inzulin és glukagon szintje szabályozza. Az inzulin egy hormon, amit a hasnyálmirigy bocsát ki, válaszul a szénhidrát fogyasztásra. A glukagon az inzulin antagonisztikus hormonja, ami csak akkor jelenik meg, ha az inzulinszint túl alacsonyra esik. A vér megemelkedett glukagon szintje a májban elindítja a trigliceridekből [TG] szabad zsírsavak [FFA] leválását, majd a béta-oxidáció beindulását. A glukagon emellett aktiválja a zsírszövetben lévő zsírbontó enzimet, a lipázt, ami ott is beindítja a lipolízist, a zsírok lebontását. A glukagon ketogenikus és lipolítikus hatása ugyanakkor megszűnik már kis mennyiségű inzulin hatására is.

Magyarán: a szénhidrát, különösen a cukor fogyasztása gyakorlatilag leállítja a zsírégetést!
A zsírégetés (ketogenezis/lipolízis) meggyorsításához szükséges glukagon koncentráció elérése érdekében a vércukor szintet 50-60 mg/dl körülire kell lenyomni, az inzulin szintet pedig gyakorlatilag nullára. Az inzulin szint lecsökkenése bekövetkezhet például teljes koplalás, edzés vagy egyszerűen a szénhidrát bevitel napi 30 g alá történő csökkentésének hatására. A szénhidrát megvonás 3. napjára a vércukor 60 mg/dl értékre, az inzulin szint nullára csökken, a glukagon szint viszont megemelkedik, elősegítve a ketontestek kialakulását. Testedzés hatására a ketogenezis gyorsabban bekövetkezik, és kialakul a ketózis.

Hogyan idézzük elő a ketózist?
A ketózis (tehát a ketontestek véráramban történő megjelenése) bekövetkezhet számos körülmény fennállása esetén: éhezés, elnyúló edzés, magas zsírtartalmú étrend.

Amikor beállt a ketózis (tehát amikor a keton koncentráció a vérben magasabb, mint a glukóz koncentráció), a ketonok válnak az említett három szövet fő tápanyagává, akár az üzemagyag 75%-át is szolgáltatva. Az agy, amely normál esetben kizárólag glukózt használ, 2-3 hét alatt áll át arra, hogy majdnem kizárólag keton testeket használjon energiaforrásként. Az agy anyagcseréjének ez az időbeli késése némi magyarázatra szorul. Ez okozza, hogy a ketogén diétához való alkalmazkodás első hetében valamelyest csökkenhet a szellemi tevékenység.

Ketogén hányados
Az élelmiszerek osztályozása ketogén, vagy anti-ketogén csoportokba attól függ, hogy miként alakulnak vércukorrá a szervezetben. Az élelmi zsírok a leginkább ketogének, glukózzá alakulásuk csak mintegy 10%-os hatékonyságú. A fehérjék középtájon helyezkednek el, 58%-ban alakulnak glukózzá (ezt az okozza, hogy némely aminosavak ketoplasztikusak, ketonná alakulnak, mások glukoplasztikusak, glukózzá alakulnak). A szénhidrátok 100%-ban vércukorrá alakulnak, ezért anti-ketogének.

Mit jelent pontosan a ketózis?
A ketózis egy olyan anyagcsere állapot, amikor a keton koncentráció a vérben meghaladja a normál szintet. Amint azt a későbbiekben tárgyalni fogjuk, ez nem ugyanaz, mint a cukorbetegeknél bekövetkező ketoacidózis.

A ketózis a fenti jelentésén túlmenően még két dolgot is jelent:

  1. a zsír energiatermelő anyagcseréje beindult,

  2. megnyíltak a zsírlebontás csatornái.

*************

Dr. KRUSE

- Leptin hormon az összes többi felett áll
- Az agy elektromágneses törvényszerűségeket használ
- A leptinháztartásnak kell rendbe lennie
81_A leptin a többi hormon fölött áll, a leptin szabályozza a teljes energiaháztartásodat és parancsol a többi hormonnak.
- A leptin receptor az agyban a magas leptinszint ellenére nem érzékeli a hormon jeleit.
(A szénhidrátok, a magas leptintartalmuk miatt tönkreteszik a leptinreceptorokat, ezért nem tudja érzékeli az ember agya, hogy mikor elég az ételből)
- Amikor leptin-rezisztenciája van az embernek, akkor nem tud zsírt használni, szénhidrátos anyagcserére van utalva, ami gyors kifáradáshoz és az édes ételek utáni sóvárgáshoz vezet.

82_A leptin receptor tulajdonkeppen egy beepitett elektronszamlalo, megmondja, hogy mennyi uzemanyag van meg a tankban. Ha kialakul a leptin-rezisztencia, akkor nem érzi az ember, hogy mikor elég az evésből. Ezert eszik az ember egész nap. Parhuzamot vonhatunk a szenhidrat alapu uzemmodban levő emberrel, aki sokszor eszik egy nap, allandoan nassolgat. Ezzel szemben egy „zsiregető” uzemmodban levő ember csak akkor eszik, ha ehes, altalaban napi egy vagy ket alkalommal. Ha osszekotjuk a kvantummechanikat az előlenyek műkodesevel, akkor kiderul, hogy az agy nem kaloriakat szamlal, hanem elektronokat. Tessek nyugodtan felcsapni egy biokemia konyvet a mitokondriumok elektrontranszportlancanak leirasanal, ki fog derulni, hogy a bemenet nem szenhidrat, zsir, vagy feherje, hanem elektron, vagyis ezzel a legkisebb egyseggel kellene szamolni.

82_Az elhizas tehat az agy gyulladasos betegsege, es nem a folosleges kaloriak okozzak, mert amig a szervezetunk jol gazdalkodik a leptinnel az izmokban es a majban, addig konnyeden meg tudunk szabadulni a foloslegtől hő formajaban. Ha fennal az inzulin-reziszencia, az magas kortizolszinttel, vegul a mellekvese kimerulesevel jar. A kovetkező lepcső egyeb kronikus betegsegek.


 

Ketogén táplálkozás

Negy-hat het utan erezhetően csokkenie kell az etvagynak, es nassolaskenyszemek napkozben, ez mar a jele, hogy kezdenek jol műkodni a leptin receptorok.

101_Osszessegeben tehat ugyanannyi ATP megtermelesekor a szenhidratokbol tobb szabadgyok keletkezik, mint zsirokbol. Ez egy mitokondriumot nezve nem tűnik soknak, de ha osszeadnank, hogy egy sejten belul akar tobb szaz vagy ezer mitokondrium is műkodhet, ezt beszoroznank a sejtjeink szamaval es az idővel,

akkor bizony eleg nagy szamot kapnank. Ezzel a mennyisegű plusz szabadgyokkel kell nap, mint nap megbirkoznia a szervezetnek - ha szenhidrat alapu uzemmodban van -, amikor amugy is van eleg dolga a mai vilagban. Ez az egyik ok, amiert szerintem is jobb a zsiralapu uzemmod, amikor nagyreszt zsirsavakat, es a zsirokbol szarmazo ketontesteket hasznalunk energiatermelesre, melyek „tisztabban” egnek el.


Forrás: A Paleon túl (részlet)
Sáfrán Milhály