Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 Peter Jentschura - Teljes megtisztulás

 

A szervezet alapvető kémiai szabályozása

Szervezetünk kémiai szabályozását a savak és a lúgok kölcsönhatása határozza meg. Az ember bázikus szervezetű lénynek tekinthető, mivel vérének pH-értéke 7,35.

A pH-érték egy fontos mérőszám, mely tájékoztat a szervezet sav-bázis háztartás állapotáról. A sav-bázis háztartás szabályozza a légzést, a keringést, az emésztést, a kiválasztást, a védekezést, a hormontermelést és még sok más fontos funkciót. Szinte minden biológiai folyamatra igaz, hogy kizárólag bizonyos meghatározott pH-érték mellett mehet végbe szabályosan.

A sav-bázis háztartás színhelye az emberi sejt, testünk mintegy százbilliónyi sejtje. Ha egy sejt energiát nyer, szénsav keletkezik benne. Ehhez még más savak is hozzáadódnak, melyeket vagy a táplálékkal veszünk magunkhoz, vagy annak földolgozása során keletkezik.

 

A pH-érték skálájáról leolvasható, hogy egy-egy oldat - például vér vagy vizelet - mennyire savas vagy lúgos, vagyis hogy mennyi benne a pozitív elektromos töltésű savmolekula, illetve a negatív elektromos töltésű bázikus molekula. A skálát 1-től 14-ig számozzák. A 7-es a semlegesség pontja.

 

Vérünk pH-értéke 7,35 és 7,45 között ingadozik, vagyis enyhén bázikus. A vizelet pH-értéke 4 és 8 közötti. Az alsó érték betegekre jellemző a felső pedig csecsemőkre. Újszülötteknél még 8-nál magasabb is lehet a pH-érték. Az ilyen magas pH-érték a lehető legtökéletesebb egészség jele.

 

Az emberi életerő és egészség titka a bázisban rejlik, pontosabban a bázisképző anyagokban: az ásványi anyagokban és nyomelemekben.

 

A fölösleges savak kiválasztásának legfontosabb szerve a vese. E szervünk "bázikus ápolása" létfontosságú lehet.

Tüdőnk is segít a sav-bázis háztartás szabályozásában, amennyiben a kilégzés csökkenti a szénsavtartalmat.

A máj is fontos szerepet játszik a sav-bázis háztartásban.

Mit tesz szervezetünk, ha mindeme szervek tevékenységének ellenére is maradnak benne savak? Ezeket ásványi anyagok segítségévek közömbösíti, és salakanyagként "ideiglenes raktárba", a kötőszövetekbe helyezi. Sajnos manapság egyre gyakoribb eset, hogy az ideiglenes raktárból végleges szemétlerakó lesz. A salakanyagok nem távoznak többé a kötőszövetből, s megindul az elsalakosodás, vagyis a mérgeződési folyamat, mely öregedést és betegségeket von maga után. Az öregedés alapjában véve a savas salakanyagok által okozott folyamatos megmérgeződés s az ebből következő károk és hiányállapotok összessége.


Az ember anyagcsere alapfunkcióinak egyensúlyban kell lenniük. Az alapfunkciók a következők: a víz-, az elektrolit- és a sav-bázis háztartás.

 

A kötőszövet csak úgy maradhat működőképes, ha fölváltva telítődik savval és bázissal, s ezek ritmikusan ki is ürülnek belőle. Sav- és bázisdagálynak kell lezajlania, amelyeknek valódi árapályhoz hasonló szabályossággal kell lezajlaniuk, máskülönben károsodik, sőt leáll a kötőszövet működése. Ebben az esetben a sejtek és a szervek már nem tudnak a kötőszöveten át a vérből elég oxigént és tápanyagot fölvenni.

 

Testfolyadékainkat a bennük föloldott ásványi anyagok teszik elektromosan vezetővé. Az ásványi anyagok elektromosan töltött részecskék, vagyis ionok formájában vannak jelen e folyadékban. A szaknyelv ezért nem is ásványianyag-, hanem elektrolit-háztartásról beszél. Az elektrolitok nagy hatással vannak egész anyagcserénkre. Az egészséges ember testfolyadékaiban szigorúan meghatározottt számban és arányban vannak jelen az elektrolitok. Csakhogy szervezetünkbe manapság a kelleténél jóval több sav kerül be, közömbösítésükhöz elektrolitok (fémek) szükségesek, így fel is használódnak.

 

Amíg az ember fiatal és egészséges, addig nem sokat ártanak neki a táplálékkal túlzott mennyiségben fölvett savképzők. Idővel viszont változik a kép. Először is, minél idősebb az ember, annál savasabb az egész anyagcseréje. Legelsősorban a savak közömbösítéséhez szükséges ásványianyag-raktárunk készlete csappan meg.

 

Szöveteink elsavasodása sokkal fenyegetőbb veszély, mint a bázistúltengés. Ha eleget iszunk, szerveztünk mindig képes lesz kiválasztani a bázisfölösleget. A savak viszont közömbös sók formájában lerakódnak a szövetekben.

 

A 8-8,5 pH értékek (vérben és vizeletben is) a legmagasabb testi és szellemi teljesítményekre teszik képessé az embereket. A növényevő állatok vizeletének pH-ja a 8,5-ös értéket is elérheti.

 

Volt a régi Keleten egy különösen alattomos kivégzésfajta: az elítéltet kizárólag izomzatból származó színhússal etették. Néhány héten belül elkerülhetetlenül bekövetkezett a halála.

 

Az elsalakosodás élethosszig tartó folyamata

Az elsalakosodás kémiai folyamat: valamely sav egy ásványi anyag segítségével sóvá alakul át.

A szervezetre támadó savak közömbösítése igen hasznos és szükséges, mivel megfosztja a savakat agresszív mérgező és maró hatásuktól. A szervezet e folyamat érdekében állandóan ásványi anyagokat áldoz fel, amelyeket vagy a mindennapi táplálékból, vagy pedig önön raktáraiból vesz fel. Ha a táplálékban nincs elég energiában gazdag, közömbösítésre képes ásványi anyag, akkor a szervezet kénytelen a bőrben, a fejbőrben, a csontokban, a fogazatban, a vérben és a porcokban lévő raktárkészleteit fosztogatni.

Az elsalakosodás azonban nem csak annyit jelent, hogy egy savból salakanyag képződik, vagyis hogy a sav közömbösítése során sóvá alakul. Elsalakosodásról akkor beszélünk, ha ebből a sóból salakanyag lesz. Csak akkor válik azzá, ha lerakódik az érfalon, a szövetekben, a szervekben, az ízületi tokokban stb.

 

A kémiailag semleges só rendszerint a vesén, a beleken vagy a bőrön át elhagyja a szervezetet. Bizonyos körülmények között azonban elkezd lerakódni.

 

Miben különbözik a feérfi- és a női szervezet kémiája?

A férfi szervezet egész élete során kénytelen a bejutó savakat anyagcsere útján földolgozni. A női szervezet ezzel szemben termékeny korszakában a ciklus alatt visszatartja a savakat, majd a havivérzéssel kiválasztja azokat. A változás kora után a nő szervezete is ugyanolyan anyagcsereszabályoknak engedelmeskedik, mint a férfié.

 

Mivel a női organizmus a termékey évek során nem dolgozza fel a szervezetbe jutó savakat, hanem mintegy "leparkolja" a vérben, a nyirokban és a méhnyálkahártyában, magától értetődik, hogy a sav szintje a szervezetben napról napra emelkedik, egészen a következő vérzésig. Egy idő után ez a szint már olyannyira magas, a testnedvek olyannyira telítődnek savval, hogy megjelennek a kellemetlen következmények: depresszió, ingerültség, migrén, ödémák (vízvisszatartás) a sav hígítására stb.

 

A vérzés hosszú távon jelentősen megrövidül (tökéletes egészség esetén meg is szűnik), és egyre kevesebb kellemetlen tünet jelentkezik, ha kevesebb sav támadja a szervezetet (és több lúgos ásványi anyagban gazdag nyers ételt fogyasztunk).

 

Az 1945-48-as éhínség idején sok asszonynak teljesen elmaradt a vérzése. Igen ritkán lakhattak jól, élvezeti cikkekről pedig még csak nem is álmodhattak. Tehát: a szervezetüknek nem volt mit kiválasztania! A természeti népek egészséges asszonyai alig néhány csepp vért hullatnak el havonta, pedig nagyon is termékenyek.

 

A hajsűrűség afféle "számlakivonat": megmutatja, vannak-e még közömbösítésre képes ásványi anyagok raktáron.

 

A nő a változás kora után igen hamar kémiai szükségállapotba kerül, hiszen vége a havi rendszeres sav- és salakmentesítésnek. Ezért a nőknek ebben a korban különösen mértékletesnek kellene lenniük az élet úgynevezett "élvezeteit" illetően.

 

A fogamzsgátló látszólagos terhességet idéz elő, és a rendes havivérzés helyett csak enyhe vérzések következnek be, vagyis elmarad a hónapról hónapra fölgyülemlő savak, mérgek, káros anyagok kiválasztása. A szervezet kényszerűen visszatartja és fölhalmozza mindezeket az anyagokat, amíg csak a nő a fogamzásgátlót szedi. A következmény: pattanások, akne és főleg narancsbőr, nemkívánatos súlygyarapodás.

 

Miért ritkul a hajunk?

Fejbőrünk a benne található ásványi anyagokkal és nyomelemekkel szervezetünk kémiájának közömbösítő vésztartaléka. A savak és mérgek állandó jelleggel fosztogatják ezt a nagy ásványianyag-raktárat. A kopaszodás e fosztogatás következményeképpen lép föl.

 

Miért csak a nőket fenyegeti a cellulitisz?

A női szervezet visszatartja a savakat, majd a menstruáció során megszabadul tőlük. Mindazon savak és mérgek, amelyeket a vér, a nyirok, a sejtfolyadék és a méhnyálkahártya már nem képes elraktározni, közömbösítődnek, majd salak formájában lerakódnak a csípőn, a combokon és a felkaron.

 

"Az asszony havonta megszabadul a rossz nedvektől". A kiválasztás eme pillanatáig a női szervezet három "parkolóhelyen" tárolja az agresszív savakat. Az első ilyen hely a vér és a nyirok, a második a placenta, a harmadik pedig a csípő, a comb és a felkar kötőszövete.

A hármas számú "parkolóhelyet" a szervezet csak jelentős savtúltengés esetén kénytelen igénybe venni. Ez a "parkolóhely", ha közelebbről figyelembe vesszük, valóságos parkolóháznak bizonyul. A parkolóház nem más, mint a nő csípője, feneke, combja és felkarja, a benne parkoló autók pedig a közömbösített savak (cellulitiszsalak), amelyeknek tárolására már nem volt elegendő a vér, a nyirok és a méhnyálkahártya kapacitása. Normális esetben pedig elegendőnek kellene lennie! Minél több savat "parkolunk be" a hónap folyamán, annál több kellemetlenségre számíthatunk, úgymint fejfájásra, általános rossz közérzetre stb.

 

A sportoló szervezetének kémiája

Erős izomtevékenység esetén rengeteg tejsav képződik a szervezetben. Ha ezt a savat nem venné fel a kollagén kötőszövet, a vér pH-értéke 7 alá süllyedne, és beállna a halál. A tejsavat is közömbösíteni kell ásványi anyagok segítségével.

 

Kerékpárversenyző a célban

1_Az izomsejtek pH-értéke 6 óra alatt emelkedik 4,4-ről 6,9-re.

2_Utólagos bázikus testápolással az izomsejtek pH-értéke 3 óra alatt emelkedik 4,4-ről 6,9-re

3_Ásványi anyagok szedésével és bázikus testápolással a pH-érték 1 óra alatt emelkedik 5,5-ről 6,9-re.

 

Az ember veséje csak 4,4 pH-ig képes folyadékokat kiválasztani. Az ennél alacsonyabb pH-értékű, vagyis még savasabb folyadék ugyanis károsítaná a szövetét. Ilyenkor tehát a szervezet ásványi anyagokat hív segítségül, hogy közömbösítse a túlzottan savas anyagot.

 

A sók lerakódásának mechanizmusa a kávé cukrozásához hasonló. A második, harmadik kanál cukor nagy részét a kávé kiivása után leülepedve viszontlátjuk a csésze alján. Minden folyadék csak bizonyos, meghatározott mennyiségű anyag föloldására képes. Ha ezt a mennyiséget túllépjük, a föloldatlan anyag leülepedik, akár kávécsészéről, akár az emberi szervezetről van szó.

 

A célirányos salaktalanítás

A tea föloldotta a salakanyagokat, s ezzel újra életre keltette az egykor közömbösített savakat. Hiszen a salakoldás nem jelent mást, mint hogy a közömbös só ásványi részét elválasztják az úgynevezett savmaradéktól, vagyis föloldjuk az eddigi stabil és közömbös kötést.

A második fontos lépés a sav közömbösítése ásványi anyagokkal (zöldségek, gyümölcsök, minden nyersen) és elegendő mennyiségű víz ivása a salakanyagok kivezetésére.

 

Az ásványi anyagok jelentősége

Az ásványi anyagok közömbösítik a savakat, garantálják egészségünket és szépségünket. Virágzásunk addig tart, amíg szervezetünk ásványianyag-raktárai - a bőr, a haj, a köröm, a csontok, az erek, az inak, az ízületi tokok és a vér - jól föl vannak töltve. A savak és a mérgek légiója azonban szüntelenül arra kényszeríti a szervezetünket, hogy földolgozza ezeket az értékes készleteket a közömbösítés érdekében. Gondoskodnunk kell tehát az ásványi anyagok túláradó bőségéről.

 

A szervezet számára hasznosítható ásványi anyagok csak a friss gyógyfüvekben, zöldségekben és gyümölcsökben van, valamint a belőlük kémiai eljárás nélkül készített táplálék kiegíszítőkben.

 

Meddig kell tartania a salaktalanításnak? Legalább a 10%-a kell legyen annak az időnek, amíg az elsalakosodás tartott. Tehát akár két-három év is!

 

A salakatalanítást csakis akkor kísérik kellemetlen jelenségek (fejfájás, rossz közérzet,bágyadtság stb.), ha nem veszi figyelembe az ésszerű salaktalanítás szabályait (nyers zöldségek, gyümölcsök fogyasztása, lúgos víz ivása és mozgás). Így elkerülhetjük az átmeneti rosszabbodást, a gyógyulási vagy böjtölési kríziseket.

 

Kóros esetekben a salakoldás, ami egyébként az első lépés, az utolsó helyre kerül. Egy-két héten át (esetleg még tovább is) folytatjuk a közömbösítést (ásvány vagy csapvíz ivása és ásványianyagokban gazdag nyers étkezés), majd szép lassan elkezdjük a salakoldást: először egy-két csésze gyógyteát igyunk napjában, aztán heteken hónapokon át fokozatosan növeljük az adagot egészen napi egy-másfél literig. Vízből mindig kétszerannyit kell meginni, mint gyógyteából.