Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Dr. Ralph Bircher - Szigorúan bizalmas

A táplálkozástan titkos dokumentumai

 

Ez a könyv válogatás a Wendpunkt nevű folyóirat írásaiból. Fél évszázadon (1925-1975) keresztül gyűjtötte a világ szaklapjaiból a táplálkozásról szóló tanulmányokat, kutatási eredményeket.

 

"Az orvosok kezdenek..."

Az embert, mint egészet, a család részeként, illetve nagyobb szociális egységekbe szemlélni a betegséggel és egészséggel való szoros kapcsolatában, a környezet élet- és munkakörülményeivel egyetemben.

Az orvosoknak meg kellene próbálniuk néhány kérdésre válaszolni: Mitől egészségesek az egészséges emberek? Miért csökkent feltünően a háború alatt a tuberkolózisos megbetegedések száma? Miért növekedett meg századunkban ugrásszerűen a gyomor- és nyombélfekélyek száma? A cukorbetegek száma 65%-al nőtt 1930 óta (1945).

Az orvosok munkája a jövőben inkább nevelői, mintsem betegellátói feladat lesz.

 

"Időskori betegségek pedig nincsenek"

Nincsenek kifejezetten az öregedésből származó öregkori megbetegedések. Az úgynevezett öregkori megbetegedések egyre gyakrabban fordulnak elő az egyre fiatalabb generációknál is, míg számos aggastyánnál nyomuk sincs ezeknek a megbetegedéseknek.

 

A kórházi költségek kérdése

 

Létre kell hozni a táplálkozástudományt!

Az oktatásban óriási hiányok pótlására lenne szükség, ezért a táplálkozástudományokat széleskörűen oktatni kellene (iskolák, munkahelyek stb.)

Iparosodott korunkban a népesség a táplálékát kinézete és élvezeti értéke szerint választja ki, és nincs hozzászokva ahhoz, hogy annak belső értékeit valamint a szervezetre gyakorolt hatásait is figyelembe vegye.

 

Az ok ismeretlen

C. D. de Langen professzor húsz éven át vezette Dzsakarta központi kórházát. Ő írta a túltápláltság klinikai vonatkozásai című munkáját.
Mivel az indonéziai betegek száma arányaiban töredéke (néhány százaléka) volt az európai és az Egyesült Álamokbeli megbetegedések (érelmeszesedés és magas vérnyomás; Epekő, máj- és hasnyálmirigypanaszok; Cukorbetegség; Reuma; Vese; Gyomorrák stb. tekintetében)számához viszonyítva, ezért megkereste ennek az okát.

A táplálék mennyisége az indonéz nép körében rendkívül alacsony. Átlagosan 2100 kcal felvételét figyelte meg nehéz mezőgazdasági munka mellett. Ezzel szemben az európaiak és az amerikaiak 4000 kcal fogyasztanak, de nem végeznek fizikai munkát.

Langen professzor rakodómunkásoknál, földmunkásoknál, szerelőknél és plakátragasztóknál 70kg-os testsúlyra átszámítva 1400-1700 kcal értéket határozott meg, mely értékkel hosszú távon súlycsökkenés nélkül végezhették munkájukat a fenti munkakörökben a kíséreti személyek.

Általánosan megfigyelhető, hogy a keményítő alapú táplálék zsír és fehérje alapúvá válik. A növényi eredetű anyagokat állati eredetűek váltják fel és ezzel az eltolódással párhuzamosan jelennek meg a betegségek.

A sófogyasztás Európában és Amerikában 12-20 gramm fejenként, miközben a szervezet maximum 1 grammot tud naponta kiküszöbölni. A szervezet szervetlen sószükséglete nulla!

 

A nagy böjttúra

1954-ben tizenegy svéd vegetáriánus olyan megdöbbentő tény elé állította a világot és mindenekelőtt az orvostudományt, amely a szakma addigi véleménye szerint lehetetlennek számított: tíz nap alatt egy 500 km-es gyalogtúrát tettek meg Göteborgtól Stockholmig, mindennemű élelem nélkül, semmi mást nem fogyasztva, mint vizet!

Az átlagos testsúlycsökkenés öt böjtölőnél 5kg zsír, 3 kg víz és körülbelül 1 kg fehérje. A böjtölés alatt elhasznált fehérje a kötőszövetekben elraktározott toxikus anyagcseretermékéből (mérgező salak) áll.

 

Remek étel, akár a hús

Az új-guineaiaknál naponta eltávozott széklettel tizentötször annyi -sokkal jobb minőségű- fehérje távozik, mint amennyit a 1,4-2 kg-nyi batáta tartalmaz. Ezenfelül további fehérjeveszteség következik be a hajhullással és az elhasználódott bőrrészecskék eltávozásával.

A fehérje- ill. aminosavellátást a vastagbélben élő különleges baktériumflóra biztosítja a levegőből származó nitrogén segítségével. Ez a fehérje a vastagbélből a vérbe és a nyirokrendszerbe jut.

Rengeteg féle ehető növényt, magvakat, gyümölcsöt ismernek, mégis többnyire csak batátával táplálkoznak.

A természet tönkreteszi azt, aki elhanyagolja magát. Az öngyilkosság elegáns és kellemes formája a táplálékbőség, a kényelmes lét.

 

Mennyi táplálékra van szükségünk?

A II. világháború hatására a hivatalos bizottság Svájcban, ahol a külföldről érkező élelmiszerek kiesésére fel kellett készülni, a táplálékmennyiséget 2150 kilokalóriára szállíttta le. Ez a jegyrendszer ideje alatt olyan jól bevált, hogy a teljesítmény növekedett és a betegségek száma csökkent.

Egy túlsúlya miatt böjtölő betegnél a következőket figyelhettem meg: "A 18 éves L. 85,6 kg volt a klinikai kezelés kezdetén. 21 napos léböjt után súlya 80 kg-ra csökkent. Ezt a testsúlyt meg akarta tartani. Kihasználtam az alkalmat annak ellenőrzésére, hogy milyen kalóriamennyiség mellett tartható fenn a testsúly. Erre a nyers étrend mutatkozott a legalkalasabbnak. Szigorú diétát választottunk, mely almából, nyers salátákból, íróból, valamint csonthéjas gyümölcsökből és némi narancsból állott. A kalóriafelvétel 1200 kilokalóra volt naponta. E mellett a táplálék mellett a súly 4 héten át állandó maradt. A leány ragyogóan nézett ki, szeme fényesebb volt, mint valaha, a böjtölés előtt fennálló sokrétű panaszai nyomtalanul eltűntek. Határozottan életvidámabb lett.

 

Eppinger és Kaunitz nyers étrenddel végzett vizsgálatai

A növényi, nyers összetevőkből álló étrend és elnyomja az alkohol iránti vágyat.

 

A nyers ételek szerepe

A nyers ételek (különösen alapos rágás esetén) a legbiztosabb étvágyszabályozók, így megakadályozható a túlevés, mindemellett tápanyag-gazdagságuk a legmagasabb fokú.

Minden táplálékfelvételt a fehérvérsejtek megsokszorozódása követ, ami a szervezet védekező erőinek felállítását jelenti, hiszen a fehérvérsejtek feladata a betegségeket előidéző baktériumok legyőzése, illetve enzimek és védőanyagok képzése.

Kouchakoff megállapította, hogy a fehérvérsejtek megsokszorozódása elmarad, ha a táplálék kizárólagosan nyers kosztból áll. Ha azonban ugyanazt a táplálékot főtt állapotban fogyasztjuk el, akkor a fehérvérsejtek megsokszorozódása minden esetben megfigyelhető.

Ha reggelire egy bögre cukrozott tejeskávét fogyaszt el valaki vajas kenyérrel, a fehérvérsejtszám fél órán belül 7-8000-ről 13000-re emelkedik köbmilliméterenként, és megközelítőleg egy óra múlva tér csak vissza a normálértékre.

Ha az étkezések elején nagy adag nyers ételt eszünk, akkor jóval kevesebb fehérvérsejt termelődik.

 

A tarahumarák

Mexikó északnyugati részén élnek a tarahumara indiánok. Táplálékuk főleg kukoricából és babból származik. Ezenkívüól mályvaspenótot és bogyókat fogyasztanak. Mindennapjaik tápláléka meglehetősen szűkös és nem különösebben vonzó. A felnőtt férfiak testsúlya 60 kg körül mozog. A Föld legegészségesebb és fizikailag legnagyobb munkaképsségű emberei közé tartoznak.

Gyakran rendeznek "labda-futást". Ebben a versenyben két csapat fut a labda után 24-48 óránkeresztül pihenő és megszakítás nélkül, mialatt 150-300 km-t tesznek meg.
Vadászatnál a szarvast addig futnak az állat után folyamatosan, egy-két napon kersztül, amíg az a kimerültségtől össze nem rogy.

Abban sincs semmi rendkívüli, hogy egy fiatalember félmázsás terhet cipel 177 km-en át 70 órán keresztül a hátán, vagy ha a családok 250 km-t gyalogolnak egy-egy látogatásért.

Az asszonyok és a gyerekek tejesítménye is hasonló: egy 15 éves leány nyerte meg a 65 km-es futást.

Ezek a versenyek meglehetősen zord hegyvidéki ösvényeken zajlanak hegyre föl és völgybe le. Teljesen mindennapos, hogy a felnőttek ilyen hegyi utakat 10-13 km/órás sebességgel tesznek meg.

A megfigyelt teljesítmények 720 kilokalóriát kívánnak óránkét, azaz több mint 10 000 kilokalóriát naponta!

 

A Chicagói Egyetemen Visscher professzor vizsgálatai során 144 egér felét születésétől fogva tetszés szerinti, a másik felét ennek 2/3-át kitevő táplálékmennyiséggel etette. A kevesebbet evők kevésbé voltak termékenyek, viszont élénkebbek lettek, és 1/3-ad idővel hosszabb ideig éltek. Bőséges táplálékra áttérve több utódot hoztak a világra, mint a másik csoport összesen.

 

"Éhezés" és tökéletes egészség

Kuratsune és felesége a kísérlet alatt kizárólag nyers növényi táplálékot fogyasztottak. 900-1300 kcal volt a bevitt mennyiség 70 kg-os testsúly esetén. Testsúlyuk az első 10 napban 14-15% csökkent, majd stabilan megmaradt ezen a szinten. 120, 32, majd 81 napot táplálkoztak így.

A harmadik kísérlet során rövid ideig a táplálékot főzve fogyasztotta. A megfőzött koszt a tipikus éhezési tüneteket okozta, de visszatérve a nyers változathoz, a tünetek gyorsan eltűntek.

A kísérlet egész ideje alatt mozgásuk szokatlanul könnyeddé, fürgévé és ügyessé vált.

 

Minimális táplálék: maximális teljesítmény

A Wiad kutatóközpont ikerborjú-etetési kísérleteiből kiderült, hogy a túletetett állatok (a normális mennyiség 140%-át kapták), gyorsabban érnek és öregszenek, rövidebb ideig hozamképesek, mint alultáplált társaik ( a "normális mennyiség" 60%-ával etettek).

Fehér egereken végzett kísérletek bebizonyították, hogy azon csoprt tagjai amelyik csak fele annyi táplálékot kapott, mint amelyik bármennyit ehetett, hosszabb ideig éltek, sokkal tevékenyebb és serényebbek voltak és jóval kevesebb betegséget kaptak.
Egy másik kísérletben egy fehérjékben, zsírokban és szénhidrátokban szegény étrenddel a fehér patkányok élethosszát megduplázták és teljesen egészségesen élték le az egész életüket. Az állatok mindig egy kissé éhesek maradtak. A fejlődésük valamivfel elhúzódott, nem lettek akkorák és olyan súlyosak, mint a kezdetektől jól táplált kontrollcsoport tagjai, de meglepően mozgékonyak, fiatalosak és szépek voltak. Öreg korukban is szaporodóképesek és betegségektől mentesek voltak.

 

Hinhede

 

Az oszakai eredmények

Finomított cukor fogyaztása a szervezet elsavasodását okozza, ami pedig a csontokat elpuhítja.

 

A háború előtti Kína

A kínai nép 4 évezreden keresztül táplálkozott hús, tej és tejtermékek fogyasztása nélkül. A napi táplálék 885-ban gabonából állott, továbbá kevés hüvelyesekből és zöldségekből. Zöldséget és gyümölcsöt, gabonacsírát és sokféle növényi rügyet fogyasztottak.

Ilyen táplálkozás mellett a szakemberek szerint a kínaiaknak törpeméretűvé kellett volna zsugorodniuk, degenerálódniuk és ki kellett volna halniuk.

 

Az eszkimók táplálkozása és egészsége

Egyoldalú fehérje- és zsírtáplálékon élnek, amely szinte kizárólag állati eredetű.

Napokig és hetekig képesek éhezni, majd egy jó fogásnál "egy ültő helyükben" hallatlan mennyiségeket elfogyasztani.

A táplálék mennyiswégének ingadozása ellenére napi átlagban az elfogyasztott kalóriamennyiség férfiaknál 2800, nőknél 2200 kilokalória volt. Ezek az emberek kemény fizikai munkával szerzik meg a mindennapi betevőt.

Az eszkimók táplálékukat csekély hőhatásnak tették ki, illetve jelentős részüket teljesen főzés nélkül fogyasztották.

35. életévük elérése előtt vadászó képességük és energiájuk nagy részét elvesztik. Az átlagéletkor 27 év...

 

Portonico

Tényként rögzíthetjük, hogy Szicília lakosságának jelentős része több generáción át mindennapi eledelként mindössze kenyeret, olívabogyót, csicseriborsót és vadon termő növényeket fogyasztva kiváló egészségnek örvend.